A földrajzi meghatározottság jelzése
A földrajzi vonatkozások jelzése nem minden esetben történik a 651-es mező alkalmazásával, meghatározott esetekben elegendő csak a 650 $z almezőben feltüntetni a földrajzi helyet. A 650 $z almezőben szereplő földrajzi nevet tehát nem ismételjük meg automatikusan a 651-es mezőben. A 651-es mező a földrajzi nevek külön kiemelésére szolgál, amit alapvetően akkor teszünk meg, amikor a földrajzi egység tárgyalása tematikusan földrajzi jellegű.
Kiegészítés (néhány tematika, melyeket földrajzi jellegűnek fogunk fel): földrajztudomány, földtudományok, regionális tudományok, helységnévtárak, honismeret, helyismeret, útleírás, útikönyv, helytörténet, térképek, adott területi egységre vonatkozó általános statisztikák stb.. Nem soroljuk viszont a földrajzhoz az olyan diszciplinákat, mint a politika, gazdaság, jog- és államtudományok, szociológia, néprajz, kultúra stb. Vagyis ezekben az esetekben a területi meghatározottságot a földrajzi névnek a 650 $z almezőben való feltüntetésével jelezzük, de nem alkalmazzuk a 651-es mezőt.
Ilyen értelemben vett földrajzi tematika eseteiben általában elegendő a 651-es mező használata, nincs szükség külön tematikus, 650-es mező használatára.
Séma
651 $a földrajzi név $x megközelítési mód/szempont
Pl.
651 $a Magyarország $x térkép
A 651-es mező eltérő használata
A 651-es mező eltérő használata a területi egység jelentősége, az előfordulás gyakorisága alapján változó. A fentebb leírtakat a megyék, az országok, országrészek és azoknál nagyobb területi egységek tárgyalása esetén kell alkalmazni.
Kisebb jelentőségű helységek
A kisebb jelentőségű helységnevek esetében a továbbosztás lehetősége nincs megengedve. (A kisebb jelentőség ebben az esetben egy egyszerű számbeli korlátozáshoz van kapcsolva, mely szerint ha az adott helységnévhez 15-nél kevesebb bibliográfiai rekord kapcsolódik.) Ilyen esetekben bármilyen téma esetében a 651-es mezőt is használni kell. Ilyenkor gyakran párhuzamos tárgyszóval fejezzük ki a teljes tartalmat.
Séma
650 $a téma $z nagyobb földrajzi egység (ország/megye/tájegység) $ … egyéb $x regionális (A „regionális” kifejezés azt jelzi, hogy az adott területnek csak egy részét tárgyalja a dokumentum.) Ennél a kategóriánál a 651-es mezőben minden alkalommal szerepel az adott helység neve!
Pl.
650 $a gyógyfürdő $z Magyarország $y 19. sz. $x regionális ÉS
651 $a Harkány
Ha a tematika “földrajzi” jellegű (pl. helytörténet, helyismeret), akkor elég a 651-es mező, és a 650-es mezőt nem használjuk. Tehát:
Pl.
651 $ Nagyberény $x helytörténet
Nagyobb jelentőségű helységek
Ha az adott településnél a kapcsolódó rekordok száma jelentősebb, akkor további pontosítást lehet alkalmazni, egyéb almezők alkalmazásával. A témát a 650-es mezőben kell pontosabban feltüntetni, a 651-es mezőben a nagyobb kategóriát jelöljünk. Ezekben az esetekben a pontos földrajzi nevet használjuk.
Pl.
650 $a főiskola $z Eger $x 19. sz. ÉS
651 $a Eger $x oktatástörténet
Ha a téma önmagában is földrajzi tárgykörbe tartozik, akkor nem alkalmazunk párhuzamos tárgyszót.
Pl.
651 $a Kiskunhalas $x helyismeret
Kiegészítés:
További pontosítások ennél a kategóriánál a következők lehetnek: gazdaság, művelődéstörténet, kultúra, oktatás, társadalom, egyház, építészet, közigazgatás, művészet. (Ha a fenti kategóriákba be nem sorolható témáról van szó, akkor kiegészíthető a lista, de fontos, hogy egy általánosabb kategória legyen a megoldás.) A „földrajzi” kategóriába tartozó fogalmak, formai kiegészítések: helytörténet, helyismeret, útikalauz, térkép, fotóalbum stb.
Kiemelt jelentőségű helységek
Az olyan, nagyon sok rekordban előforduló helység tárgyszavazásánál, mint pl. Budapest, a fentiekhez képest további tagolás ajánlott.
Pl.
651 $a Budapest $x felsőoktatás $x történet $y 20. sz. ÉS
650 $a műszaki felsőoktatás $z Budapest $x történet $y 20. sz.