245 - Cím és szerzőségi közlés (nem ismételhető)

INDIKÁTOROK

Első indikátor

0 A cím főtétel (a főcím a főtétel első besorolási adata)

1 A cím melléktétel (Szerzői főtételhez tartozó melléktétel)

 

Második indikátor

0–9 A rendezésből kihagyandó karakterek száma

 

ALMEZŐK

$a Cím (nem ismételhető)

$b A cím többi része (nem ismételhető)

$c Szerzőségi közlés (nem ismételhető)

$f A dokumentum teljes tartalmának keletkezési dátuma (nem ismételhető)

$g A dokumentum zömének keletkezési dátuma (nem ismételhető)

$h Hordozó, médium (nem ismételhető)

$k Forma (ismételhető)

$n A mű részének száma (ismételhető)

$p Műrészének címe, alárendelt cím (ismételhető)

$s Változat (nem ismételhető)

$6 Kapcsolatok (nem ismételhető)

$8 Mezőkapcsoló és sorozatszám (ismételhető)

 

ALKALMAZÁSA

A címet betűhíven kell közölni, viszont a tipográfiai jellegzetességeket (pl. dőlt betű) figyelmen kívül kell hagyni.

A leírásban a nagy kezdőbetűk használatát, illetve a nagybetűs írásmódot a közölt adat nyelvének megfelelő helyesírási szabályok határozzák meg. A kiadványon használt csupa nagybetűs írást nem kell követni, kivéve a tükröztetni kívánt kronogram betűit.

Amennyiben a szöveg nem latin betűkkel íródott, úgy transzkripcióval kell átírni a szöveget.

A sajtóhibákat tükrözni kell, de a téves adatokat szögletes zárójelbe tett [recte: ] kifejezéssel, kettősponttal és szóközzel kiegészítve helyesbíthetjük.

Az összevont betűket (ligatúrák, például ligált ct, æ, oe) és a rövidítéseket (abbreviatúrák) fel kell oldani. A megkülönböztető (diakritikus) jeleket is a ma szokásos formájukban kell feltüntetni, nem pótolva azonban a hiányzó ékezeteket és diakritikus jeleket. Az & és az &c jelet is feloldva kell leírni. A német ß-t két s-sel (ss) kell helyettesíteni.

Ha a főcím túlságosan hosszú, akkor szövegének egyes részei a főcím közbülső részéből vagy végéről elhagyhatók. A szövegelhagyás a főcím értelmét és nyelvtani szerkezetét nem módosíthatja. A szövegelhagyást az előírt egyezményes jellel ( … ) kell jelezni.

245 $c: a szerző neve mellől a társasági tagságot, az akadémiai fokozatot jelentő rövidítéseket, az állás és képesítés megjelölését (mester, doktor stb.), a papi és szerzetesi (páter, fráter stb.) címeket elhagyhatjuk. Csak akkor kell mindenképpen megtartanunk, ha a szerző ezen a néven ismert (pl Eckhart mester). DE! ha a tézisfüzetek főforrásán a praeses, a promotor és a respondens neve is szerepel, akkor ezeket a funkciójukat jelző kifejezésekkel együtt egy szerzőségi adathoz tartozónak tekintjük. Ezt az almezőt nem használhatjuk arra, hogy a szerző nevét a címlapon való előfordulástól függetlenül ismételjük!

 

(Részletesen lásd a modern könyvek katalogizálási segédletét.)