Nyelvtani alak
A szavakat lehetőleg alanyesetben, egyes számban használjuk. Többes számot személyeket jelölő kifejezések és gyűjtőnevek esetében használhatunk.
Kiegészítés: személyt jelölő nevek esetében két lehetőség adódik:
- konkrét személy(ek) tevékenységéről és/vagy életrajzáról szóló művek
- egy társadalmi, foglalkozási réteg tárgyalásáról
A két eset eltérései miatt indokolt, hogy ezt a különbséget érzékeltessük a feltárásban is:
1. foglalkozás név egyes számban + egyéb pontosítások (etnikum, idő, formai)
2. foglalkozás többes számban + egyéb pontosítások (etnikum, idő, formai) + megközelítési mód (a megközelítési mód itt kötelező elem)
Pl. 650 $a pedagógusok $z Magyarország $y 20. sz. $x szociológia
Összetett szavak használatát kerüljük, ha a külön írt változat használata nagyjából egyenrangúnak tekinthető.
Birtokos jelzős szerkezet használata akkor lehetséges (és szükséges), ha két tartalom közti viszony alanyesetben történő egymás mellé rendelése nem fejezi ki egyértelműen a kapcsolatot, vagyis ha két személytípusú kategória közötti egyirányú attitűdről van szó.
Pl.
650 $a gyermekek $x attitűd
Ennek a tárgyszóláncnak kétféle értelmezése lehet: a gyermekek attitűdje valamivel kapcsolatban vagy a gyermekekkel kapcsolatos attitűdje más személyeknek.
Megoldás: az egyik tartalom kifejezésére használt birtokos jelzős szerkezet alkalmazása.
Pl.
650 $a gyermeki attitűd (= a gyermekek attitűdje valamivel kapcsolatban)
650 $a gyermekek $x szülői attitűd (= a gyermekekkel kapcsolatos attitűdje más személyeknek)
Ha a birtokos jelzős szerkezet erőltetett lenne:
650 $a kinek az attitűdje $x attitűd $x akivel/amivel kapcsolatos
Pl.
650 $a értelmileg akadályozott fiatalok szülei $x attitűd $x társadalmi kirekesztettség
Tulajdonnévből képzett irányzatok elnevezései
A tulajdonnévből képzett valamilyen tudományos iskolát, irányzatot reprezentáló elnevezéseket általában kerüljük, helyette inkább a hely + idő megjelölésével pontosítsunk, vagy ha van lehetőség más kifejezésre, akkor azt használjuk.
Pl.
650 $a hitlerizmus $z német helyett 650 $a nemzetiszocializmus $z német
Szaknyelv és köznyelv viszonya
Az adott szakterület művelői által használt kifejezéseket tükröztessük a katalógusban. Ha egy tudományterület több kifejezést is használ ugyanazon jelenség leírására, akkor a kifejezés gyakorisága alapján – a tendenciákat is figyelem véve – döntünk a helyes tárgyszó kiválasztásáról, és felvesszük a szinonimalistába.
Pl. diszlexia – dyslexia, olvasászavar
...elmélet / ...filozófia (pl. társadalomelmélet - társadalomfilozófia) Általában mindkettő használható a különböző diszciplínáknál. A különbség elsősorban az eltérő kiindulási szempontok alapján határozható meg. A ...filozófia az adott tudományágon kívüli tényezőkre alapítja az érvelését, és lényegében a filozófiának az adott területre vonatkozó megállapításait, elemzéseit jelenti, míg az ...elmélet a tudományág tényein, összefüggésein alapszik, és ennek megfelelően az adott tudományágnak szerves részeként, annak általános érvényű törvényeit, összefüggéseit vizsgálja. A határok sokszor nehezen megállapíthatók, a döntésben segíthet a szerzőnek a szakmai besorolása. Pl. a szociológus Max Weber műve nagyobb valószínűséggel lesz besorolható a “társadalomelmélet” fogalom alá, míg Rousseau társadalomra vonatkozó fejtegetései inkább a “társadalomfilozófia” meghatározással kell jelölni.
Irányzatok, iskolák tematikus vagy általános megközelítésben
Meg kell mindig különböztetni, hogy egy irányzat általánosságban, többféle megközelítésben vagy csak egy adott tudományhoz kapcsolódóan van tárgyalva. Ha a megközelítés több tudományághoz köthető, akkor az irányzatot kifejező főnévvel, ha viszont csak egy tudományágon belüli irányzatról van szó, akkor jelzős szerkezettel oldjuk meg.
Pl.
650 $a strukturalizmus (= a strukturalizmus tárgyalása általában, különböző tudományágakhoz kötődően, nyelvészet, szociológia, stb.) DE!
650 $a strukturalista filozófia
Tanulmány, monográfia
Egy adott téma tárgyalását teljes egészében felölelő tanulmány, azaz monografikus feldolgozás esetén a "tanulmány" kifejezés 650-es mezőben soha nem használható. Ha a tárgyszóláncban nincs semmilyen formai megjelölés, akkor az alaphelyzetben úgy értjük, mintha monográfia, szakkönyv lenne. Ezeket a kifejezéseket soha nem használjuk.