Magyarázatokkal és példákkal kiegészítve lásd: https://www.loc.gov/marc/bibliographic/bd080.html
Nem kötelező adatelem, az EKL gyakorlata.
Első: Kiadás típusa
# Nincs megadott információ
0 Teljes
1 Rövidített
Második: Nem definiált
Magyarázatokkal és példákkal kiegészítve lásd: https://www.loc.gov/marc/bibliographic/bd072.html
Első: Nem definiált
# Nem definiált
Második: Kód forrása
0 NAL tárgyi kategória kódok listája
7 Forrás a $2 almezőben
$a Tárgyi kategória kód (nem ismételhető)
1. https://edit.elte.hu/eltefind oldalon jobb felül Előző online katalógus linkre kattintás.
2. Felső sávban Böngészés, majd a legördülő menüből a Szerző kiválaszt, s kiindulásként egy kezdőbetű vagy egy szerzői név beír. Keresés.
3. A név mögötti [LC Besorolási adatbázis] linkre kattintás, a vezérszó és a rendszerszám rögzítése a táblázatban (l. VIAF_rogzitese_minta_megjegyzessel.xlsx). Csak azokat a neveket kell nézni, ahol van [LC Besorolási adatbázis] link!
1. Az Aleph katalogizáló moduljában Böngészés, az Adatbázisban EUL10, majd a Besorolási listából a Személy kiválasztása. Egy kezdőbetű vagy egy személynév beír, s Mehet. A szerzői adatlap megnyitása a Katalogizálással.
A VIAF a Virtual International Authority File, ’Nemzetközi Virtuális Katalógustár’ nevű globális névtér.
Célja a névanyagok virtuális katalógusba rendezése oly módon, hogy az az egész világon elérhető legyen. Működési elve szerint az országonként, nyelvenként, szabványonként eltérő névvariánsokat és személyekhez tartozó adattartalmakat átlátható, egyértelmű módon kapcsolja össze.
A VIAF egy szerzői találati oldalon megjeleníti a keresett személy:
Az IKR információk és segédletek platformja az egyetemen közösen használt integrált könyvtári rendszer szabályos használatához szükséges általános tudnivalókat, a rekordok formai és tartalmi elemeinek szabványos elkészítéséhez, az elektronikus kölcsönzés és olvasói nyilvántartás munkafolyamataihoz kapcsolódó ismeretanyagot, híreket gyűjti össze. Az ELTE tagkönyvtáraiban az ezen oldalakon található szabályok tekintendők hivatalosnak.
A 653-es mezőt a kiadvány formai jellemzőinek - pl. tanulmányok, konferenciakötet, felsőoktatási tankönyv - kiemelésére alkalmazzuk. Ezen felül kötelező a mű tartalmáról is tárgyszóláncot készíteni 650-be, és szükség esetén a melléktételi mezőkbe. A formai elemeket a CTRL+F8-as billentyűkombinációval megnyitható háttértáblából kell kiválasztani.
Amennyiben az elsődleges és másodlagos irodalom megkülönböztetése megkívánja, a lánc végére is kerülhet a formai elem.
A 651-es mezőt akkor alkalmazzuk, ha a kiadvány egy földrajzi helyről - országról, városról, a földfelszín természetes képződményeiről stb. -, vagy nagyon tágan értelmezve valamilyen földrajzi vonatkozásról (pl. geomorfológia, népességföldrajz, országismeret, idegenforgalom, helytörténet, történelme) szól.
A szavakat lehetőleg alanyesetben, egyes számban használjuk. Többes számot személyeket jelölő kifejezések és gyűjtőnevek esetében használhatunk.
Kiegészítés: személyt jelölő nevek esetében két lehetőség adódik:
A két eset eltérései miatt indokolt, hogy ezt a különbséget érzékeltessük a feltárásban is:
1. foglalkozás név egyes számban + egyéb pontosítások (etnikum, idő, formai)
Az $y almező használatának általános alkalmazási szabálya, hogy azt csak azokban az esetekben kell használni, ha az adott téma időbeli elhelyezése lényeges információ. Amennyiben a téma aktuális, kortárs jellegű, akkor általában nem kell használni az almezőt. Jellegzetes kivételként a politikai témakörű (de nem politikaelméleti) munkák említhetők meg, ahol szükséges az időbeli dimenzió jelölése.
Szükség szerint elmaradhat az időbeli meghatározottság,