Magyarázatokkal és példákkal kiegészítve lásd: https://www.loc.gov/marc/bibliographic/bd245.html
Indikátorok
Első: Cím melléktétel
0 A cím nem melléktétel
1 A cím melléktétel
Második: Rendezésből kihagyandó karakterek
0 Nincs a rendezésből kihagyandó karakter
0-9 A rendezésből kihagyandó karakterek száma
Almezők
$a Cím (nem ismételhető)
$b A cím többi része (alcím, párhuzamos cím, egyéb címadat) (nem ismételhető)
$c Szerzőségi közlés (szerző(k), közreműködő(k)) (nem ismételhető)
$f A dokumentum teljes tartalmának keletkezési dátuma (nem ismételhető)
$g A dokumentum zömének keletkezési dátuma (nem ismételhető)
$h Hordozó (nem ismételhető)
$k Forma (ismételhető)
$n A mű részének száma (ismételhető)
$p A mű részének címe (ismételhető)
$s Változat (nem ismételhető)
$6 Kapcsolódás (nem ismételhető)
$7 Adatproveniencia (ismételhető)
$8 Mezőkapcsoló és sorszám (ismételhető)
Alkalmazása
A főcím kerül a 245-ös mező $a almezőjébe a dokumentumban szereplő módon, szó szerint és betűhíven. (Nem követendők a tipográfiai sajátosságok és a nagybetűs írásmód, de a címben szereplő idézőjelek, írásjelek megadandók a leírásban!) A főcím forrása a dokumentum címoldala lehet, minden más tiltott forrás, azaz máshonnan (egyéb előzékek, borító stb.) nem vehető az adat! Ez a szabvány előírása, de mivel az Aleph-ben nem lehet rekordot elmenteni főcím nélkül (azaz, ha nincs 245 $a), és egyébként is kell valamilyen főcím a dokumentumnak, hogy be tudjuk azonosítani, ezért, ha a megadott főcím forrása nem a címoldal, akkor kötelező az 500-as mezőben megjegyzést készíteni a forrás megjelölésével. Pl.: 500 ## $a Főcím a borítófedélről.
A könyv borítóján, gerincén stb. közölt cím(ek) feltüntetése: 246-os mezőben.
A 245-ös mező $b almezőjébe kerül a párhuzamos cím, az alcím, az egyéb címadat (további címek), ha vannak. Ezen adatok főforrása a címoldal. Párhuzamos cím és alcím esetén a címoldalon kívül minden egyéb tiltott forrás, azaz nem közölhető adat 245 $b almezőben csak olyan, ami a címoldalról származik! Ha fontosnak ítéljük az egyéb előzékeken, borítón, verzón, stb. közölt alcímet, párhuzamos címet, akkor az(oka)t megjegyzésként írhatjuk le az 500-as mezőben.
Az alcím a főcímre vonatkozik, azt kiegészíti, pontosítja, magyarázza vagy módosítja. Az alcímet a leírásban kisbetűvel kell kezdeni, kivéve tulajdonnevek esetében, vagy ha az adott nyelv helyesírási szabályai mást kívánnak.
Az egyéb címadat a műfajra, illetve a kiadás indítékaira vonatkozik. Az egyéb címadat főforrása a címoldal, emellett megengedett forrás az egyéb előzékek is, tehát azokról is megadható az adat a leírás 245 $b almezőjében, ez esetben viszont [ ] szögletes zárójelek között adjuk meg az adatot.
Ha alcímet és egyéb címadatot is közölnek a források, akkor elsőként az alcímet, utána az egyéb címadatot kell leírni.
A $b almezőben az elsőnek közölt alcím és egyéb címadat előtti : kettőspont központozási jelet nem kell beírnunk, az Aleph kiteszi azt automatikusan, de több alcím vagy egyéb címadat esetén már a második és minden további elé nekünk kell beírni a : (kettőspontot)!
Párhuzamos cím esetén nekünk kell beírni az = (egyenlőségjel) egyezményes jelet.
Ha egy párhuzamos cím van, akkor az $a almezőbe kerül a főcím, utána = egyenlőségjel, majd a $b almezőbe írjuk a párhuzamos címet. (Ha van több párhuzamos cím is, akkor azokat az első párhuzamos cím után soroljuk fel a $b almezőben, a második és további párhuzamos címek előtt is be kell írnunk az = egyenlőségjelet egyezményes jelként.)
Ha a dokumentumban szerepeltetve van párhuzamos cím, alcím és egyéb címadat is, akkor értelemszerűen kell begépelnünk az adatelemekhez tartozó egyezményes jelet!
Példák
245 10 $a Német-magyar nagyszótár $b új német helyesírással = Deutsch-ungarischesGrosswörterbuch : mit neuer Rechtscreibung
245 10 $a Munkácsy Mihály 1844-1900 élete és kultusza = $b DasLeben und der Kult von Mihály Munkácsy 1844-1900 : kiállítás a debreceni Déri Múzeumben
A $c almezőben adjuk meg a szerzőségi adatokat, melyek esetén főforrás a címoldal, megengedett forrás a könyv egésze, tiltott forrás a könyvön kívüli forrás. Ha a dokumentumban több szerző szerepel, akkor a $c almezőben közölt azonos szerzői funkcióban tevékenykedő személyek között, vessző az egyezményes jel, különböző szerzői funkció esetén pedig; pontosvessző (ezen esetekben a címleírónak kell beírni ez(eke)t a központozási jele(ke)t!).
Ha egy szerzői funkcióban háromnál több személy szerepel, csak az elsőt szerepeltetjük a leírásban, majd [et al.] megjelölést használunk. Ha a szerzőségi adat nem főforrásból származik (azaz nem a címoldalról), hanem megengedett forrásból (a könyv egésze), akkor [ ] szögletes zárójelek között adjuk meg a leírásban.
A $c almezőben megadott szerzőket feltüntetjük besorolási adatként a 100-as vagy a 700-as mezőben, attól függően, hogy szerzői főtételről, vagy szerzői melléktételről van szó (testületi szerzőket pedig 110-es, vagy 710-es mezőbe adjuk meg).
Ha közös főcím nélküli szerzői gyűjtemény a leírás tárgya, azaz több mű van a dokumentumban és az egyes művek címe szerepel a címoldalon, akkor a sorrendben elsőként közölt cím kerül az $a almezőbe főcímnek, utána ; pontosvesszőt írunk központozási jelként. Majd a további címek a $b almezőbe kerülnek, a 3., 4. és további cím előtt ; pontosvesszőt írunk egyezményes jelnek. A 245 $b almezőben megadott címeket 740-es mezőben is feltüntetjük (ha van eredeti cím, akkor 730-ban is).
Példa
bib. 000406141
Közös főcímmel rendelkező szerzői gyűjtemény a leírás tárgya, azaz több mű van a dokumentumban és az egyes művek címe szerepel a címoldalon, és ezek mellett van egy közös főcím is, akkor a leírásban
245 $a közös főcím
$b a művek címei : kettősponttal elválasztva
730 $a eredeti cím (ha van)
740 $a egyes művek címek
VAGY
245 $a megadjuk a közös főcímet
505 $a egyes művek címét felsoroljuk tartalomként
730 $a eredeti cím (ha van)
740 $a feltüntetjük a címeket
(A szabvány szerint mindkét leírási mód elfogadott, az Egyetemi Könyvtár gyakorlatában a második változat használata jellemző.)
Példa
bib. 000548371
Közös főcím nélküli többszerzős gyűjtemény a leírás tárgya, azaz több mű van a dokumentumban, több szerzőtől és az egyes művek címe és szerzőségi adata fel van tűntetve a címoldalon
245 $a főcím
$c adott címhez tartozó szerzőségi adato(ka)t. Ezt követően . (pontot) teszünk,
majd írjuk a következő címet és utána / perjel és az ehhez a címhez tartozó
szerzőségi közlést is megadjuk.
- Ha további művek is szerepelnek a dokumentumban, akkor ismét . pont a központozási jel, majd a következő cím leírása következik, utána / perjel és az ehhez a címhez tartozó szerzőségi közlés… és így tovább.
- Ha van közös - a dokumentum összes művére vonatkozó - alcím, egyéb címadat, vagy szerzőségi adat, akkor az(oka)t folytatólagosan az eddigiek után kell leírnunk a megfelelő egyezményes jel után (alcím, egyéb címadat előtt : kettőspont, szerzőségi adat előtt / perjel vagy ; pontosvessző a központozási jel, attól függően, hogy alcím, egyéb címadat - ekkor / perjel - vagy szerzőségi adat - ekkor ; pontosvessző - után írjuk). A 2., 3., további művek címét 740-es mezőben is fel kell tüntetnünk (ha van eredeti cím, akkor 730-ban is).
Példa
bib. 000113737
Közös főcímmel rendelkező többszerzős gyűjtemény a leírás tárgya, azaz több mű van a dokumentumban más-más szerzőtől, és van egy közös főcím, akkor a leírásban
245 $a közös főcím
505 $a egyes művek címe és a hozzájuk tartozó szerzőségi adat (címoldalon,
előzéklapon, tartalomjegyzékben szerepelnek)
730 $a eredeti cím (ha van)
740 $a művek címe, amelyek az 505-ös mezőben szerepelnek
A szerzőségi adatok számára megengedett forrás a könyv egésze, ezért a könyvben talált szerzőségi adato(ka)t a 245 $c almezőben közöljük. Az 505-ös mezőben a cím és a szerző, illetve további közreműködők közötti kapcsolatot a lehető legpontosabban kell kifejeznünk. A 245 $c almezőben és az 505-ös mezőben szereplő szerzőkről el kell készíteni a szerzői fő- illetve melléktételeket (100, 700)! (A könyvben szereplő művek cím- és szerzőségi adatainak megjegyzésként való megadása feltétlenül szükséges, mert így lehet szabályosan elkészíteni a besorolási adatokat az egyes művekhez (700, 730, 740), ami pedig az egyes művek és szerzők visszakereshetősége szempontjából lényeges.)
Példa
bib. 000543941
!Fontos összefüggés!
Ha a 245-ös mező $b almezőjében adtunk meg párhuzamos címe(ke)t, akkor arról/azokról készítenünk kell 246-os mezőt! (Ahány párhuzamos cím, annyi 246-os mező lesz.) Pl.: bib. 000538170
Ha a 245-ös mező $b almezőjében adtunk meg további műcímeket, akkor azokat fel kell tüntetnünk 740-es mezőbe (ahány mű, annyi 740-es mező, pl. bib. 000406141), ha a művek fordítások, akkor az eredeti címeket fel kell tüntetni a 730-as mezőben, az egységesített cím kerül az $a almezőbe, a $l almezőbe pedig a katalogizált mű nyelve (ahány fordított mű, annyi 730-as mező szükséges). A tartalom megadása az 505-ös mezőben történik.
A 245-ös mező $c almezőjében megadott szerző(ke)t fel kell tüntetni 100-as és/vagy 700-as mezőben, testület esetén a 110-es és/vagy 710-es mezőben! (100 vagy 110, ha főtétel, 700 vagy 710, ha melléktétel)
Példák
100 1# $a Shakespeare, William $d 1564-1616
245 10 $a Romeo és Júlia $c WilliamShakespeare ; ford. Kosztolányi Dezső
700 1# $a Kosztolányi Dezső $d 1885-1936 $e ford.
100 1# $a Dahl, Roald $d 1916-1990
245 10 $a Jámbor örömök $b elbeszélések = Parson's pleasure : Short stories $c Roald Dahl ; [fordította Borbás Mária]
700 1# $a Borbás Mária $d 1930-2020 $e fordító
245 00 $a Magyar Biblia-fordítások $b Hunyadi János korától Pázmány Péter századáig $c [a válogatás, az összeállítás, a szöveggondozás és a jegyzetek Nemeskürty István munkája] ; [a kötetben Dallos Hanna fametszeteit közöljük]
700 1# $a Nemeskürty István $d 1925-2015 $e közreműködő
700 1# $a Dallos Hanna $d 1907-1945 $e illusztrátor