Összehasonlító nyelvészeti tárgyú műveknél legfeljebb 3 nyelvig mindig kötelező feltüntetni a vizsgált nyelveket. Három nyelv esetén egyetlen tárgyszóláncot készítünk: ha szerepel benne a magyar nyelv, az áll az első helyen, a továbbiak betűrendben. Ha nem szerepel benne a magyar, a konkrét nyelvek betűrendben következnek.
Pl.
650 $a összehasonlító nyelvészet $z magyar $z finn $z szamojéd
Ha háromnál több nyelvvel foglalkozik a könyv, és nem tudjuk nyelvcsaládhoz vagy területhez kötni, nem írjuk ki a konkrét nyelvek megnevezését, továbbá csak egy tárgyszólánc készül.
Pl.
650 $a összehasonlító nyelvészet ÉS
653 $a tanulmányok
A párhuzamos alkalmazás szükség szerint kötelező. Azokban az esetekben kettőződik meg a tárgyszólánc, amikor kettő konkrét nyelv összevetéséről van szó.
Pl.
650 $a összehasonlító nyelvészet $z magyar $z finn ÉS
650 $a összehasonlító nyelvészet $z finn $z magyar
Ha téma az adott nyelvekben egy konkrét nyelvi jelenséget vizsgál, párhuzamos tárgyszóláncot használunk.
Pl.
650 $a főnév $x összehasonlító nyelvészet ÉS
650 $a összehasonlító nyelvészet $z nyelvek
Amennyiben az egyik nyelvnek a másikra tett hatása vagy kettejük kapcsolata áll a tárgyalás középpontjában, az első $z almezőben a hatást gyakorló nyelv áll, a következő $z almezőbe kerül a hatással ért nyelv, amit népnév + „nyelv” szószerkezettel fejezünk ki.
Pl.
650 $a jövevényszó $z német $z magyar nyelv (= német jövevényszavak a magyar nyelvben) ÉS
650 $a német nyelv $x hatás $z magyar nyelv $x szókincs