Történelmi földrajzi elnevezések
Területi egységek elnevezéseinek a földrajzi tárgyszóra vonatkozó általános szabályokkal kell összhangban állniuk. A történelmi földrajzi neveknél általános szabály, hogy lehetőség szerint közigazgatásilag vagy hatalmi szempontból érvényes területi egységeket nevezzünk meg, és kerüljük a természetföldrajzi elnevezések használatát.
A történelmi területekre vonatkozó névhasználat szabályai
a) Az adott ország területi dimenziói jelentősen változtak, de elnevezése és területi egysége lényegében folyamatosan fennáll (pl. Dánia – dán történelem).
b) Az adott ország területi dimenziói jelentősen változtak, területi egysége folyamatosan nem állt fenn (függetlenség elvesztése, ill. területi széttagolódás), de általános elnevezése és viszonylagos kulturális egysége révén felfogható egyfajta folyamatosság (pl. Lengyelország – lengyel történelem).
c) Egy ország más területek hatalma alá vonásával új elnevezést vesz föl, miközben megtartja a saját országának elnevezését. Párhuzamosan használható meghatározott időszakokban (pl. Anglia - Nagy-Britannia).
d) Nem használjuk a hivatalos ország elnevezéseket, mint pl. Magyar Népköztársaság, Magyar Köztársaság, kivéve akkor, ha ezzel különböztethető meg egy másik országtól (pl. Német Demokratikus Köztársaság).
e) A korábbi területi széttagolódás miatt nem beszélhetünk tartósan egységről és az elnevezés „modern” volta miatt anakronizmusnak tűnik a mai elnevezés használata a korábbi korszakokra. Párhuzamosan használható meghatározott időszakokban (pl. Itália – (Olaszország) – olasz történelem; Német-római Birodalom – (Németország) – német történelem).
f) Amikor csak a területi egység azonossága adott, de semmilyen történelmi folytonosság nem áll fenn, akkor vagy a történelmi elnevezések, vagy a mai elnevezések tartalomnak megfelelő alkalmazása szükséges (pl. vagy Pannonia – vagy Dunántúl).
Helységnevek történelmi változatai
Lásd még: a párhuzamos tárgyszólánc alkalmazásának néhány tipikus esete.
Meg kell különböztetni azokat az eseteket, amikor az adott település története nem folytonos, ilyenkor mindkét nevet használni lehet. Tipikusan ilyenek a valamikori ókori római települések. Folytonos történetű településeknél - sok névváltozás esetén - olyan módon egyszerűsítünk, hogy a ma aktuális elnevezést alkalmazva ugyanannak a területnek a korábbi elnevezéseit nem használjuk akkor, amikor a mű az elnevezés szempontjából több korszakot tekint át. Ha viszont egy korábbi, olyan időszakot tárgyal a mű, amelyhez történetileg nem kapcsolható a mai elnevezés, akkor a történetileg adekvát elnevezést alkalmazzuk.
Pl.
651 $a Borsod-Abaúj-Zemplén megye $x helytörténet
651 $a Borsod vármegye $x helytörténet $y 18. sz.
Ha egy mai városnév kettő (vagy több) település egyesítésével jött létre, a különállás időszakát tárgyaló műnél mindegyik településnévvel külön tárgyszóláncot alkotunk.
Pl.
Buda, ha csak Budáról szól a mű, függetlenül az időponttól.
Pest, ha csak Pestről szól a mű, függetlenül az időponttól.
Pest-Buda, mivel igazán ilyen nevű település soha nem létezett, ezért nem használjuk, helyette külön tárgyszóláncban írjuk be Pest, illetve Buda nevét.
A birodalom, császárság, királyság kifejezések
Ezeket kerüljük a területi megnevezéseknél, kivéve azokat az eseteket, amikor az elnevezés fontos, megkülönböztető részét képezi az adott kifejezés (pl. „Oszmán Birodalom, történet”, mivel más a tartalma, mint a „török történelem”, ill. a „Törökország, történet” kifejezésnek).
Osztrák-Magyar Monarchia – Ausztria – Magyarország (1867-1918 között)
Habsburg Birodalom (16. századtól – 1867-ig)
„Amerika története” tárgyszó
Csak akkor helytálló, amikor az adott könyv az egész kontinens történetével foglalkozik. Egyéb esetekben használható kifejezések: “Latin-Amerika, történet; Dél-Amerika, történet; Közép-Amerika, történet”. Az Amerikai Egyesült Államok történelmére vonatkozó munkákat az „Egyesült Államok, történet” kifejezéssel tárgyszavazzuk:
Pl.
651 $a Egyesült Államok $x történet $y 20. sz.
Országnál kisebb területek
Amennyiben egy országnál kisebb területi egység történetéről van szó, akkor elég az adott egység földrajzi nevével kezdődően egy tárgyszólánc.
Pl.
651 $a Somogy vármegye $x történet $y 12. sz.
Kisebb egység párhuzamosan tárgyalva
Ha az adott területi egységet vagy helységet a nagyobb területi egységgel párhuzamosan, azzal összefüggésben tárgyalja a mű, akkor szükséges a tárgyszólánc megkettőzése.
Pl.
651 $a Erdély $x történet $y 17. sz. ÉS
650 $a magyar történelem $z Erdély $y 17. sz.
Időmegjelölés alkalmazási szabályai
A történelmi korszakok használata
Nem használjuk jelzőként, kivéve azokat az eseteket, amikor maga a jelzős szerkezet önálló fogalomként fogható fel (pl. „ókori Kelet”, „középkori latin”). A nagy történelmi korszakok általában nem tekinthetők önálló tárgyszónak, ezért főtárgyszóként nem használjuk. Kivételt jelentenek azok az esetek, amikor a korszak tárgyalása átfogó és nem kimondottan történeti jellegű. Ilyen kivételek lehetnek például az adott korszak valamelyikét önállóan tárgyaló lexikonok.
Pl.
650 $a középkor $x lexikon DE!
650 $a világtörténelem $y újkor
Időintervallumok megadása
Az időintervallumok pontos megadása mindig azon múlik, hogy mely ország vagy nép történelméről van szó. A magyar történelem esetében részletezőbb évszámok használatára van szükség, de pl. egy afrikai vagy dél-amerikai ország esetében elegendő az évszázad megjelölés.
Lásd még: kronológia.
Egyéb szabályok
Lásd még: a párhuzamos tárgyszólánc alkalmazásának néhány tipikus esete.
Azokat a történelmi eseményeket, mozgalmakat, melyeknek önálló elnevezésük van, néven kell nevezni. Külön láncban lehetséges a történelem általános sémájának a párhuzamos használata.
Pl.
650 $a forradalom $z magyar $y 1956 ÉS
650 $a magyar történelem $y 1956
Hasonlóképpen lehet megoldani a név szerint számon tartott békekötéseket, háborúkat, szabadságharcot, függetlenségi mozgalmat stb. is. A történelem alapsémájának valamelyik változatának párhuzamos alkalmazása akkor javasolt, ha az adott műre jellemző a komplex történelmi tárgyalásmód, vagyis nem szorítkozik (pl. egy békekötés esetében) kizárólag az adott esemény ismertetésére.
Általános elv, hogy a forradalom, függetlenségi … után mindig a földrajzi/etnikai pontosítás szerepeljen.
Ha az adott esemény csak egy kisebb területi egységhez kapcsolódik, akkor is az országot jelölő tárgyszó, majd az idő szerepel először a tárgyszóláncban, utána következik a további földrajzi pontosítás, esetleg a “regionális” kifejezés. Ilyenkor párhuzamos tárgyszóláncként mindig kerüljön be az adott földrajzi egység helytörténetéhez is.
Pl.
650 $a forradalom $z magyar $y 1956 $z Salgótarján ÉS
651 $a Salgótarján $x helytörténet $y 20. sz.
Történelmi korszakok
Kötelező a történelem alapsémájának valamelyik változatát használni, amikor egy-egy korszak történetét tárgyszavazzuk.
Pl.
650 $a Horthy-korszak $x történet ÉS
650 $a magyar történelem $y 1919-1944
Lásd még: a párhuzamos tárgyszólánc alkalmazásának néhány tipikus esete.
Történeti forrás
A történeti forrás és a történeti tanulmány kötelező megkülönböztetése a „forrás” szóval vagy annak valamilyen típusú alternatív kifejezésével, melyet vagy a tárgyszólánc végére írt formai almezőben, vagy a 653-as mezőben kell feltüntetni.
Történelem kiegészítés
Ha a mű kiemelten foglalkozik valamilyen más témával, akkor azt külön tárgyszóláncban jelenítjük meg.
Pl.
650 $a magyar történelem $y 16. sz. ÉS:
650 $a török hódoltság $z Magyarország