Egy tárgyszólánc egy témakör megfogalmazását teszi lehetővé. Amennyiben az adott könyv több témakört tartalmaz, ennek megfelelően több tárgyszólánc fejezi ki az adott tartalmat. A tárgyszóláncok megfogalmazásánál mindig figyelembe kell venni a tárgyszóindex szerkezetét és kezelhetőségét, hatékony használatát. Arra kell törekedni, hogy egy-egy tárgyszólánchoz lehetőleg ne csak egy-két bibliográfiai rekord tartozzon, de lehetőleg 30-40 tételnél kevesebb legyen kapcsolva.
Séma
Használható almezők: $a főtárgyszó; $z földrajzi szűkítés; $y idő; $x egyéb tartalmi elem.
$a főtárgyszó
$x tartalmi szűkítés
$z földrajzi szűkítés
$y idő
$x tartalmi szűkítés
$x formai pontosítás
Az $a almező (főtárgyszó) nem ismételhető és nem hagyható el! Az összes többi almező ismételhető vagy elhagyható. Az $x almező kétféle tartalmat fejezhet ki: tartalmi szűkítést vagy formai pontosítást. A tartalmi szűkítés a tárgyszóláncon belül többféle pozíciót is elfoglalhat, a formai pontosítás viszont mindig csak az utolsó helyen állhat. A $z csaknem mindig megelőzi az $y almezőt, és ismételhető. A „határon túli”, „külföldi” jelzők önmagukban mindig $x almezőbe kerülnek.
Amennyiben a dokumentum tartalma olyan módon összetett, hogy azt két tematikus elem együttesen fejezi ki, a két tematikus elem szorosan kapcsolódik egymáshoz, akkor eldöntve, hogy kettő közül melyik legyen a főtárgyszó, a tárgyszóláncban a második helyen lehetőség szerint a másik tematikus elem legyen, megelőzve az összes többi almezőt.
Pl.
650 04 $a esélyegyenlőség $x média $z Magyarország
Az almezők sorrendje egyben az értelmezést is szolgálja, ezért néhány általános szabályon túl, azokat az adott tartalomnak megfelelően kell megfogalmazni, a szabályzatban rögzített tematikus sémák figyelembevételével. Ha nem az egész tárgyszólánchoz, hanem csak egy eleméhez kapcsolódik valamilyen pontosító tartalmi elem, akkor azt vagy közös almezőben (mint jelzős szerkezet), vagy a közvetlenül következő almezőben kell megjeleníteni.
Pl.
650 $a magyar történelem $y középkor $x forrás $z bizánci
650 $a magyar történelem $y 19. sz.
Egyes, összetettebb témáknál szükség lehet olyan tárgyszóláncokra, melyeket mindig együtt használunk (l. 2. Több 650-es mező (párhuzamos tárgyszólánc).
Elméleti irányzatok, iskolák
Az egyes elméleti, szakmai közösséget kifejező iskolákat akkor említjük meg, amikor nemcsak formálisan egy, az iskolához tartozó személyről, hanem magáról az iskoláról is szó van (pl. Adorno zeneesztétikájáról szóló könyvet nem kell a Frankfurti Iskola tárgyszóval ellátni, hacsak a könyv nem tárgyalja az iskolát is részletesen). Lásd még: pszichológiai irányzatok, iskolák.
Azonos kategóriába tartozó, háromnál több tartalmi ismérv egy rekordhoz kapcsolódóan
Háromnál több azonos kategóriába tartozó tartalmi elemet ne alkalmazzunk egy tárgyszóláncon belül, azt egy magasabb kategóriával fejezzük ki. Pl. ha egy könyv hat európai ország gazdasági fejlődését tárgyalja, akkor a tárgyszóláncban nem soroljuk fel az országokat, hanem helyette csak az „Európa” területi egységet használjuk.
Elsődleges és másodlagos irodalom megkülönböztetése
Érvényesség: irodalom, néprajz, filozófia, vallás (Biblia, Korán esetében), szociológia, de a megkülönböztetés nincs kizárva más tudományterületek esetében sem, ahol egy-egy szerző műveit és a róla szóló irodalmat jelentősége, és az irodalom mennyisége ezt indokolttá teszi. Így pl. érdemes Freud esetében az általa írt, és a róla szóló irodalmat megkülönböztetni.
Nem érvényesíthető viszont a képzőművészeti alkotók, és más művészeti ágakban működő személyek esetében. Általában nem ajánlott a természettudományok és az alkalmazott tudományok esetében sem.
Ha egy adott területet jelölő tárgyszólánc egyaránt jelentheti a terület elsődleges és másodlagos irodalmát, és a megkülönböztetésüknek jelentősége van, akkor ezt a különbséget a tárgyszó megfogalmazásában is meg kell jeleníteni.
Általában olyankor kell alkalmazni, ha egy-egy szerző esetében mind a saját alkotások, mind a róla szóló másodlagos irodalom jelentős.
Pl.
650 $a filozófia $z magyar $y 20. sz.
A tárgyszóláncnak két értelmezése lehet: egy jelentős filozófus reprezentatív műve vagy a témáról szóló (melybe a mű tartozik), azaz a másodlagos irodalom. Megoldás: az elsődleges irodalom esetében $x almezőben a „forrás” kifejezés használata, míg a másodlagos irodalom esetében nincs semmilyen plusz megjegyzés.
Pl.
650 $a filozófia $z orosz $y19. sz. $x forrás (= Herzen válogatott filozófiai művei)
DE!
650 $a filozófia $z orosz $y 19. sz. (= Herzen filozófiájáról szóló munka)
Lásd még népköltészet, szépirodalom és másodlagos irodalom, téma és motívum, kéziratok.