A tárgyszóláncon belül mindig $z almezőt kell használni. A földrajzi almező – a korábbi gyakorlatnak megfelelően – nemcsak földrajzi név, hanem etnikum is lehet. (Lásd még: földrajzi mezőre és almezőre vonatkozó általános szabályok.) Ugyanezt az almezőt használjuk a nyelv kifejezésére.
A földrajzi almező differenciált használata
Sok esetben nem számít, hogy ki (pl. milyen nemzetiségű), és mikor írt egy szakmai vagy tudományos művet. Ezért gyakran nem használjuk a földrajzi almezőt. Ez csak akkor indokolt, ha a szerző működése az adott területen és/vagy működési területe eleve lényeges kategorizáló szempont. Tehát ha valaki az adott területen reprezentatív szerepet töltött be, akkor indokolt a nemzetiség és idő feltüntetése plusz információként.
Pl.
650 $a filozófia $z német $y 18-19. sz. (= pl. Kant filozófiai munkája)
DE!
650 $a identitás $x pszichológia
Megjegyzés: ez alól kivételt jelentenek a szépirodalmi és művészeti alkotók könyvei, ahol tárgyszavazás esetén mindig alkalmazzuk a megfelelő etnikai/nemzeti megkülönböztetéseket.
Földrajzi hely vagy népnév, illetve jelző
Általános elv, hogy ami az állammal, az országgal mint igazgatási vagy földrajzi egységgel összefüggő tematika, ott lehetőleg az ország/állam elnevezést használjuk, ahol a kultúra vagy tudomány valamelyik területéről van szó, ott inkább az etnikumot, illetve a földrajzi névből képzett jelzőt. Egyes tematikák esetében figyelni kell az eltérő tartalmak lehetőségére, és mindig értelemszerűen alkalmazzuk az országnevet vagy az etnikumot. (Lásd még: népnév, történelem.)
Pl.
650 $a néprajz $z magyar (= a magyar etnikum néprajza)
DE!
650 $a néprajz $z Magyarország (= Magyarország népeinek néprajza)
650 $a szociológia $z francia $y 20. sz. (= francia szociológusok által művelt szociológia)
DE!
650 $a szociológia $z Franciaország $y 20. sz. (= Franciaország társadalmának szociológiája)
Földrajzi név és népnév egy tárgyszóláncon belül
Adott országban/területen valamely nép/etnikum/kisebbség létével kapcsolatos tematika esetén a nép/etnikum/kisebbség neve mindig megelőzi a terület nevét.
Séma
650 $a téma $z etnikum $z terület
Pl.
650 $a kisebbség $z magyar $z Szlovákia
650 $a képzőművészet $z magyar $z Egyesült Államok
Ennek megfelelően kell megoldani az olyan eseteket is, amikor az etnikum jelzése a főtárgyszóval egy almezőben van.
Pl.
650 $a magyar irodalom $z Szlovákia
Megjegyzés: mindez azt is jelenti, hogy a „…i magyar” (pl. „szlovákiai magyar”) típusú megoldások mind javítandók a „magyar, Szlovákia” illetve „magyar irodalom, Szlovákia” sémának megfelelően.
Az etnikumok elnevezései a tárgyszólánc elején ($a almezőben) mindig többes számban szerepelnek, $z almezőben viszont egyes számban. Az $a almezőben lényegében személyek megjelöléseként fogjuk fel, a többi esetben jelzőként.
Pl.
650 $a kurdok $x történet $y 20. sz.
650 $a kisebbség $z kurd $z Irak
Nyelv
Egy kiadvány nyelvét a formai feltárás mindig jelzi, a tartalmi feltárásnál – a konkrét nyelvekről szóló tematikák és szótárak kivételével - csak kivételes esetben javasolt kiemelni. A nyelvi pontosítás mindig a $z almezőbe kerül.