jog

Minden jogtörténeti témát tárgyaló dokumentumot a „jogtörténet” főtárgyszóval kezdődő, azt követő $z almezőben a népnevet/térbeliséget, azt követő (utolsó, tárgyszólánc végi) $y almezőben az időt meghatározó kötelező tárgyszólánccal látunk el, melyben a korszakot minden esetben jelölni kell.

Időjelölés: „ókor”, „középkor”, „középkor-újkor”, „újkor”.

Minden esetben kötelező tárgyszólánc:

650 $ jogtörténet $z népnév / térbeliség $y korszak

Pl.

A kommentárt, nagykommentárt a tárgyszólánc végi $x almezőben a „kommentár”, a jogszabálymagyarázatot a "jogmagyarázat" szavakkal jelöljük. A kommentárt jelölő tárgyszóláncban idő ($y) almezőt csak magyar törvénykönyvet/alkotmányt tárgyaló műveknél használunk. (Ez a kommentált jogszabály évszáma.) Párhuzamosan 630-as mezőt használunk.

Ha egy mű több jogszabály/jogi dokumentum magyarázatát tartalmazza, három jogszabályig külön tárgyszóláncot kell készíteni.

Séma

Minden esetben kötelező tárgyszólánc

650 $a döntvénytár $z ország (népnév) $y idő

Rendszerező döntvénytár

Rendszerező döntvénytár esetén a kötelező tárgyszóláncban az $x almezőben jelöljük a döntést hozó bíróság típusát is.

Akkor készítünk jogforrást kifejező tematikus tárgyszóláncot, ha a dokumentum maga a jogszabályszöveg, vagy tartalmazza azt.

Nemzeti jogforrás

Az 1948 utáni, közelmúltbeli és a hatályos jogi szabályozás forrásai.

Egyedi jogforrás

Minden egyedi jogforrást kötelező jelölni a tárgyszólánc végi $x almezőben a „forrás” szóval.

Időjelölés: a magyar kódexek (Ptk., Mt., Btk., Pp.), az Alkotmány, Magyarország Alaptörvénye esetén a pontos évszámot jelöljük, más egyedi jogforrásnál nem jelölünk időt.

Általános jogi fogalomtár

Séma

650 $a „jogi nyelv” $x „értelmező szótár”/„szótár” $z nyelv/nyelv (1)-nyelv (2)-nyelv (3)

Szakjogi fogalomtár

Séma

650 $a jogi terület / tárgykör $x „értelmező szótár”/„szótár” $z nyelv/nyelv (1)-nyelv (2)- nyelv (3)

Lásd még: szótárak.

Ha a dokumentum a tárgykört jogösszehasonlító módszerrel vizsgálja, azt az alaptárgyszólánc végi $x almezőben kötelező jelölni.

Ha a könyv a jogösszehasonlítást mint tudományterületet tárgyalja, akkor az „összehasonlító jogtudomány” kifejezés lesz a főtárgyszó.

Pl.

650 $a összehasonlító jogtudomány $x módszertan

Jogtudományi művek

Jogtudományi művek esetén alapvető szabály, hogy a pontosító ($x) almezőben megnevezzük a jogtudományi területet, amelyen belül a fogalom tárgyalva van.

Séma (1)

650 $a jogtudományi / tételes-jogi fogalom $x jogterület/jogág/jogi fogalom $x elméleti jogtudomány $z népnév

Pl.

650 $a jogi norma $x jogelmélet $z magyar

650 $a emberi jogok $x nemzetközi jog $x jogelmélet

Séma (1.1)

Irányelv: konkrét dolog vagy tevékenység jogi szabályozásának kifejezésére jogterület megnevezésként csak abban az esetben használhatunk „jog” utótagú összetett szót (vagy jelzős szószerkezetet), ha az egy jogág vagy tágabb jogterület része, vagy ha jogágazatilag komplex ún. „vegyes szakjog”-ról van szó ami - akár a közelmúltban - önálló jogtudományi diszciplínává vált. Használhatók még az újkori történeti szabályozás szerint használt fogalmak is, de csak a kortárs irodalomra, és egyéb jogtudományi szakszavak. Ettől eltérő esetekben a „jogi szabályozás” ($x) kifejezést használjuk.

A jogi és jogtudományi szakirodalom tartalmi feltárása elsődlegesen a jogi terminológia alapján alkotott tárgyszavakkal történik, köznyelvi fogalmak a szabályzatban meghatározott irányelvek alapján használhatók. A „jog” fogalmának főtárgyszóként való használatát - jelentésének komplexitása miatt - lehetőség szerint redukáljuk az elméleti jogtudományi szempontú tárgyalások esetére.

A főtárgyszó

A jogi, jogtudományi művek tartalmát feltáró tematikus tárgyszólánc főtárgyszavai a következők lehetnek.

1. A főtárgyszó
2. „Jog” utótagú összetett szavak
3. Sémák
4. Jogösszehasonlítás
5. Fogalomtárak, szótárak