1. https://edit.elte.hu/eltefind oldalon jobb felül Előző online katalógus linkre kattintás.
2. Felső sávban Böngészés, majd a legördülő menüből a Szerző kiválaszt, s kiindulásként egy kezdőbetű vagy egy szerzői név beír. Keresés.
3. A név mögötti [LC Besorolási adatbázis] linkre kattintás, a vezérszó és a rendszerszám rögzítése a táblázatban (l. VIAF_rogzitese_minta_megjegyzessel.xlsx). Csak azokat a neveket kell nézni, ahol van [LC Besorolási adatbázis] link!
1. Az Aleph katalogizáló moduljában Böngészés, az Adatbázisban EUL10, majd a Besorolási listából a Személy kiválasztása. Egy kezdőbetű vagy egy személynév beír, s Mehet. A szerzői adatlap megnyitása a Katalogizálással.
A VIAF a Virtual International Authority File, ’Nemzetközi Virtuális Katalógustár’ nevű globális névtér.
Célja a névanyagok virtuális katalógusba rendezése oly módon, hogy az az egész világon elérhető legyen. Működési elve szerint az országonként, nyelvenként, szabványonként eltérő névvariánsokat és személyekhez tartozó adattartalmakat átlátható, egyértelmű módon kapcsolja össze.
A VIAF egy szerzői találati oldalon megjeleníti a keresett személy:
Az IKR információk és segédletek platformja az egyetemen közösen használt integrált könyvtári rendszer szabályos használatához szükséges általános tudnivalókat, a rekordok formai és tartalmi elemeinek szabványos elkészítéséhez, az elektronikus kölcsönzés és olvasói nyilvántartás munkafolyamataihoz kapcsolódó ismeretanyagot, híreket gyűjti össze.
A 653-es mezőt a kiadvány formai jellemzőinek - pl. tanulmányok, konferenciakötet, felsőoktatási tankönyv - kiemelésére alkalmazzuk. Ezen felül kötelező a mű tartalmáról is tárgyszóláncot készíteni 650-be, és szükség esetén a melléktételi mezőkbe. A formai elemeket a CTRL+F8-as billentyűkombinációval megnyitható háttértáblából kell kiválasztani.
Amennyiben az elsődleges és másodlagos irodalom megkülönböztetése megkívánja, a lánc végére is kerülhet a formai elem.
A 651-es mezőt akkor alkalmazzuk, ha a kiadvány egy földrajzi helyről - országról, városról, a földfelszín természetes képződményeiről stb. -, vagy nagyon tágan értelmezve valamilyen földrajzi vonatkozásról (pl. geomorfológia, népességföldrajz, országismeret, idegenforgalom, helytörténet, történelme) szól.
A szavakat lehetőleg alanyesetben, egyes számban használjuk. Többes számot személyeket jelölő kifejezések és gyűjtőnevek esetében használhatunk.
Kiegészítés: személyt jelölő nevek esetében két lehetőség adódik:
A két eset eltérései miatt indokolt, hogy ezt a különbséget érzékeltessük a feltárásban is:
1. foglalkozás név egyes számban + egyéb pontosítások (etnikum, idő, formai)
Az $y almező használatának általános alkalmazási szabálya, hogy azt csak azokban az esetekben kell használni, ha az adott téma időbeli elhelyezése lényeges információ. Amennyiben a téma aktuális, kortárs jellegű, akkor általában nem kell használni az almezőt. Jellegzetes kivételként a politikai témakörű (de nem politikaelméleti) munkák említhetők meg, ahol szükséges az időbeli dimenzió jelölése.
Szükség szerint elmaradhat az időbeli meghatározottság,
A tárgyszóláncon belül mindig $z almezőt kell használni. A földrajzi almező – a korábbi gyakorlatnak megfelelően – nemcsak földrajzi név, hanem etnikum is lehet. (Lásd még: földrajzi mezőre és almezőre vonatkozó általános szabályok.) Ugyanezt az almezőt használjuk a nyelv kifejezésére.
A főtárgyszó a könyv témája. Lehet magában álló köznév, jelzős kifejezés, és lehet két fogalom összekapcsolása is.
A részletes, egyes tematikákhoz kapcsolódó szabályozás az esetek többségében meghatározza, hogy mi lehet főtárgyszó. Ha a szabályozás nem terjed ki az adott esetre, akkor a specifikusság elvének megfelelően az általánosabb kategóriák helyett mindig a konkrétabb elemet válasszuk ki, amely emellett a kiadvány tartalma szempontjából domináns.
650 $a specifikus téma $z hely $y idő $x tudományági besorolás